 Vendég  | Tárgy: Michael arkangyal Kedd Aug. 12, 2014 1:53 am | | | |  Michael
 |
†Név: Michael
†Becenév: Michael
†Kor: Nagyon öreg
†Csoport: Angyalok
†Rang: Arkangyal
†Avatar: Paul Bettany
|
Külső, belső leírás
Hogy tudok e érezni? A válaszom igen.
Hogy ismerem e a kegyelem szót? A válaszom igen
Hogy valaha is elhagyom apámat? A válaszom...soha
Alázatosan, tisztelettudóan bánok apámmal és testvéreimmel, míg örök őrző szemeim az emberek világának békéjét figyeli. A kegyelem számomra összetettebb tulajdonság ,mint ahogy azt elképzelik mások. Láttam már démont megtisztulni és angyalt elbukni, láttam embert imádkozni és kárhozni. Láttam testvérem, Samael bukását és intő példának számított maradék társam szemében arra, hogy a pillanatnyi örömök nem orvosságok a megtévedésre.
Valaki megteszi amire apám kéri, mi megtesszük azt, amire vágyik. Rossz ember nem létezik, csak útjáról eltévedt és kétségbeesett, Mi egytől egyig azért lettünk teremtve, hogy fent tartsuk bennük a békét és vigyázzunk rájuk. Apám engem is megáldott az angyalok kiváltságos képességeivel, tevékenységeivel. A háborút a lehető legrosszabb harctéren vívjuk meg, az pedig az emberek világa. Ugyanakkor ha szükség van rá egy magam is akármikor lemegyek hozzájuk és az egész emberiséget a szárnyaim mögé hajtom, majd szállok szembe a kárhozottak seregével. Amíg én lélegzem, ember nem hal meg sem karomtól, sem méregtől, apámra esküszöm. Mikor náluk járok, elrejtem én is magamat és csupán egy hétköznapi alakot látnak maguk között de én sokkal többet látok bennük.
Határozott, céltudatos, hűséges, határtalan angyalnak mondom magamat de nem szeretek pusztán fogalmakkal pásztázni senkit. Gyakorlatbeli bizonyítékát adom ezeknek a szavaknak vagy embert mentve, vagy pengém végén levő démon fejének beszélve. Hogy kegyelmeztem e meg már démonnak? Még nem de szentül hiszem azt, hogy egyszer kimondhatom neki is és az utolsó szavaival tisztul meg a lelke.
A kinézetem, mikor az enyéim között vagyok a tökéletes emberi testet formálja meg, ahogy minden angyalnak ez az egyik jutalma idekerülése után. Izmaim egymás után duzzadnak a karomon és testemen át, egészen a lábamig. Két méter magas, 100 kilós emberi kinézetet öltök magamra. Őszintén szólva nehéz nektek pontos leírást adnom hiszen az angyalok akármilyen testet felölthetnek magukra, ha épp az emberek világában akarnak tevékenykedni. Elmondom hát a leggyakoribbat, amit felszoktam ölteni ha utamra eredek. Hajam rövid, szinte egy centiméteres, lábaim hosszúak és egyenesek, karjaim izmosak, bátorságtól duzzadnak, tetoválásokat hordok magamon, mik az eltévedt lelkek számára mutatnak utat hozzánk. Bőröm fehér és szemem kék színben ragyog. A ruházati része pedig a lehető legegyszerűbb de szándékosan. Ha odalent vagyok, akkor az ő világukban vagyok és nem áll módomban semmilyen formában kitűnni közülük. Egy fekete farmernadrág, fekete póló és egy teljesen alap cipő. Ha csatára kerül a sor, akkor az angyalaimmal együtt én is páncélt öltök, mely megvédi a komplett testemet a csapásoktól. Ha civil öltözékemben ér csata, akkor természetesen a civil ruhámban kezdek neki. Ha a mindennapjaimat tengetem a mennyek országában...nos olyan nincsen mert folyton úton vagyok és védem akit kell.
Michael a nevem...szeresd ha ember vagy, ismerd ha testvér vagy és rettegj tőle, ha démon vagy.
Előtörténet
Az én pengém nyújtott védelmet elsőnek ember felett, az én szárnyam csapdosott elsőnek démonok karmai között és az akaratom az...ami nem ismeri a törés szavát. Az én szívemet az emberek látványa és imádata dobogtatja, vérem értük folyik, testem értük tart ki és torkom addig üvölti a harca szót, ameddig ők ki nem pusztulnak. Harcos vagyok, vezető apám hadában és amilyen büszkeséggel szállunk a levegőben, olyan határozottsággal vezetem az enyéim töretlenül előre.
Emelt fővel hordom címeim az angyalok világában és ugyanezzel az emelt fővel mesélem el nektek a következő történetet. Az emberek mezején vívtuk meg csatánkat Lucifer romlott hordájával de még nem tudtuk, hogy ezzel nem a legkönnyebb utat választottuk. A zűrzavar és a hadakozás korán sem jelentett akkora gondot, mint amilyen parancsokat meg kellett hoznom azért, hogy megvédjem az apám képére teremtett fajt. Pengém démonról démonra haladt közben az üvöltéseim hangosabbak voltak, mint apám által leküldött vad vihar dörgő egei. Amelyik démon már nem fért el rajtam, pusztán hátrahajítottam testvéreim kardjainak martalékává. Talán az emberek történelméből a spártai hadviselést tudnám úgy ahogy hasonlítani magunkhoz, csak mi ezerszer halálosabbak voltunk a horda számára.
Már a győzelem illata áradozott mindannyiunk orrában, mikor egy katona testvéremet elkaptak a démonok és választanom kellett, hogy az embert védem, akire ráfanyalodtak a korcsok, vagy az angyalt. Nézzetek rám és találjátok ki, hogy melyiket választottam, azt mondtam nézzetek bele mélyen a szemembe és mondjátok meg ti!
Ha az embert választottátok, eltaláltátok...megmentettem a karmok közül de nem értem vissza a követőm lelkéért. Mindenki hibázik tartja az emberi mondás, de én nem hibáztam. Azt védtem, akiért teremtettek és emelt fővel vonultam végig a seregem között és ők letérdeltek körülöttem majd őszinte, utolsó üvöltésem őket is megihlette és győzelmi áradatunk hangosabb volt ,mint azt Lucifer valaha is eltudta volna képzelni. Hazudnék nektek ha azt mondanám, nem néztem vissza a katonámra és nem dühített fel a látványa. A térdeplő seregem között kerestem egy haldokló hordatagot és elvonszoltam egészen hozzá. - Ugyanez a kép fog titeket is fogadni, csak Lucifer fog előttetek feküdni - Feleltem neki mély és komoly hangon, majd a katonám kardjával vágtam le a fejét és hajítottam el messze.
Most rajtatok a sor...széttárom kezeim és szárnyaim és elétek dobom pengém. Hát mondjátok meg a szemembe, hogy hibáztam és eldobom az életem értetek. Izmaim befeszülnek és szárnyaim már szinte szakadnak a fesztávtól. Hát szúrjátok belém ha hibáztam! Ha viszont egyet értetek velem, akkor felveszem a pengém, felétek tartom és megesküszöm arra, hogy életben maradtok, míg az időtök le nem jár és felszálltok hozzánk.
Ahogy mondtam, emelt fővel viselem címeim és emelt fővel mesélek nektek örökre, védelek titeket örökre, értetek élek..örökre.
|
|
 Lord Hozzászólások száma : 262
Join date : 2014. Jul. 26.
| Tárgy: Re: Michael arkangyal Kedd Aug. 12, 2014 2:50 am | | | | Michael, Michael, tollas népség...
Miért kell nektek mindig ennyire tökéletesnek és szerethetőnek lennetek? Miért vagytok ennyire önfeláldozóak az emberi korcsok érdekében? De mindegy, nem az én ügyem... az én munkám véget ér ott hogy elfogadlak, és a játéktérre szabadítok még egy vérmes tollast.
Irány az avi foglaló és a játéktér. |
|
