Üdvözlünk minden kedves/kedvetlen erre tévedőt, csak hogy tiszában legyetek a mostani helyzettel: 2018-at írunk, amikor is bekövetkezett az angyalok és démonok második eljövetele a világban. De az angyalok és démonok, most szabadon élnek az emberek között, van aki felvedve magát, mások pedig rejtőzködnek. És akadnak olyanok is szép számmal, akiknek ez nem teszik. Döntsd hát el, hogy melyik kategóriába húz a lelked mélye, és csatlakozz hozzánk bátran!
Tárgy: Alazar's story Csüt. Szept. 04, 2014 7:59 pm
Alazar
†Név: Alazar
†Becenév: -
†Kor: 1142
†Csoport: angyal
†Rang: őrangyal
†Avatar: Alazar Maevskiy
Külsö, belsö leírás
Fagyasztás: bármit megtudok fagyasztani, amihez elég egy érintés is. De, mivel két lábbal a földön járok, ez az apró feltétel már teljesült is. Tudok a tenyereimbe jégcsapokat készíteni, és még minden más hasznos dolgot amit csak el tudsz képzelni. Így ideális védő- és támadó képességem is egyben. Mindemellett van egy démon és angyal ölésére is alkalmas kardom, ha komolyra fordulna a helyzet. Jellem: makacs vagyok és önfejű. Szeretek a saját, ostoba fejem után szaladgálni és semmibe venni egyes lényeg szavait. Legyen ez utasító vagy intő. Szeretem sajátosan elvégezni amit akarok és ez sokaknak nem szokott tetszeni. Ugyanakkor a túlzott őszinteségemmel is mások agyára szoktam menni, akárcsak a hangos gondolkodással és a kérdezősködéseimmel. De, hogy ne csak negatív dolgokat soroljak magamról, azért vannak jó tulajdonságaim is. Hűséges vagyok és elkötelezett. Illedelmes és figyelmes a magam módján. Csendes vagyok, olykor, míg máskor szeretek beszélni. Különösen magyarázni. Diplomatikus személy vagyok, így se nem barátságos, se nem ellenséges természetű. Meghallgatom mások problémáját... az már más kérdés mennyire unom el közben magam és milyen stílusban figyelek rá. Viccesnek tartom magamat és rendesnek, bár ez mindenkinek mást jelent. A legtöbben talán bosszantónak találnának. Biztos ezért is rúgtak ki odafentről. Na, mindegy. Szerintem ezzel mindenki így van, de azért ezt is megemlítem: nem szeretem, ha hazudnak nekem. A kétszínűség és a színjátszás pedig kifejezetten bosszantó tud lenni a szememben. Akárcsak a beképzeltség és lekezeltség. Ezért is kezelek mindenkit egyenrangúnak. A nézeteim pedig szintén lehetnek különcök, de ez már más kérdés. Külső: a magam 182 centimmel épp megfelelő magas vagyok. Ám, a legtöbbekkel ellentétben elég vékony alkattal rendelkezem. Egyesek szeretnek is kevésre tartani emiatt. Hosszú, vékony szálú szőke tincseim vannak amiket mindig rendesen megfésülve, kiengedve hordok. Sosem fogom össze. Épp illik hosszúkás arcomhoz. Bőröm fehér és hibátlan. A ruháim régimódinak tűnhetnek, de hidd el, hogy külön szabó készítette nekem őket. Szeretem a kiegészítőket is, így azokból is találsz egy jó párat rajtam. Ne lepődj meg, nagyon, kissé különc vagyok, de engem így kell szeretni.
Elötörténet
Lövések hangja homályosítja el fejemet, és foszt meg a valóság érzékelésétől. Szinte látom magam előtt a harcmezőt. Golyók süvítenek el fejem mellett, jajgató katonák fekszenek körülöttem és a szakaszparancsnok előre küld minket az ágyúk tűzvonalába. Fiatal bajtársam rázza meg a vállamat és szólít a nevemen. Mennünk kell, vagy lemészárolnak minket a németek. Szinte cseng a név a fülemben: Dante Daarios. Dante... Dante... Dante... Hirtelen riadok fel az álomból és a vállamra tett kéz tulajdonosára nézek. Angyal társam, aki akkor is ott volt, most kerek szemeivel arcom fürkészi. - Jól vagy, Alazar? - érdeklődik kíváncsi, gyerek hangon. Eltolom a kezét és felkelek a szófáról. Elsétálok az ablakig, és annak tükrében megigazítom a ruhámat és a ma már nyakkendőnek nevezett ruhadarabomat, ami akkoriban még másképp nézett ki, úgy ahogy az enyém is. - Megint egy rossz álom? - kérdezi komolyan és közelebb lépve felém nyújtja a kardomat. Kérdőn pillantok rá, amikor felé fordulok - Azt hiszem mennünk kéne. A vadászunk bajban van, és ha nem segítünk rajta, akkor... - Tudom. - szólok halkan és átveszem a fegyveremet. - Egy démonfészket ment kipucolni, valahol Erdélyben. Megtalálod? - tájékoztatott és érdeklődött egyben Radcliffe. Szabad kezemet a vállára tettem és a nálam alacsonyabb férfi szemeibe néztem. - Mindig tudom hova megy. - szóltam komoly és halk hangom. Mire felnézett, már egy kastélyban voltunk. Elrepült mellettünk egy régi csatabárd, mire angyal szolgám, és társam megriadva húzódott össze. Tekintetemmel gyorsan végigpásztáztam a helyiséget, ami olyan romos volt, mintha bomba robbant volna. Ezen nem is csodálkozom, amikor egy vadász épp egy démonokkal lakott helyet próbál meg kipucolni. És igen, a kérdéses vadász, aki segítségre szorul épp a falnak van szegezve és egy démon elég éhes külsővel közelít felé. Nem kellett több, hogy elővegyem a kardomat és kettészelve a lényt segítsek a hálátlan és mindig morcos vadászon. Hárman álltunk fel a démonokkal szemben, mire a legidősebb közülük úgy döntött egy erősebb képességével eltöröl minket a föld színéről. Alaposan meglepődött rajta, amikor rájött, képessége nem működik. Ez volt Radcliffe különlegessége, a blokkolás. Bármilyen lényt meg tud fosztani a képességeitől, még a teleportálástól is. Bár, elég nyúlszívű egy lény ő maga. Nekünk nem kellett más. A démonok egyszerű semmik lettek képességeik nélkül, ép pedig harci tudásommal a vadász segítségére siethettem és közösen győzedelmeskedhettünk. A mészárlás és egy alapos morgás-veszekedés után elköszöntünk a Lovagrend tagjától és visszatérhettünk tennivalóinkhoz.
Shannon
Lord
Hozzászólások száma :
262
Join date :
2014. Jul. 26.
Tárgy: Re: Alazar's story Szomb. Szept. 06, 2014 11:20 pm
Dear Angel....
Köszönöm hogy megvártál az ET-vel, olvastam ám kischatban és köszönöm a kor módosítást is, látom már majdnem mindennel megvagy már csak a szignóm kell ide. Szerencsétlen egy vadászod van ami azt illeti, no de mindegy. Még mindig kellessz nekem, szóval jól vigyázz hová lépsz, és természetesen érezd jól magad itt, rövidke ámde annál élvezetesebb karilapod elfogadása után...
Elfogadva!
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Alazar's story Pént. Jan. 02, 2015 6:07 pm
Nincs sok mesélni valóm. Ugyanaz vagyok, aki eddig voltam. Továbbra is megfigyeltem a világot. Több figyelmet szentelve egy bizonyos embernek. Nem véletlenül lettem az őrangyala és büszke vagyok a feladatomra, továbbra is. Az új lehetőséggel, mint sokan mások, én magam is éltem. Vállalat vezető lettem, egy olyan cégnél, ami több dologgal is foglalkozik. Így senkinek sem szúr szemet, ha továbbra is különcként viselkedem. Gazdag mű gyűjtő is vagyok, aki szeret festmény kiállításokra járni. Egyszer engem is lefestettek. Mondjuk, az már csak részlet kérdés, hogy egy angyal volt a művész. Összegezve, nem volt valami esemény dús az elmúlt időszak. Csak a szokásos, miközben cégem egyik rész ágának ellensége egy démon. Hát, itt is összefutottunk velük.
Kezdőlap
