Megjelenés: Hogy nézek ki? Mint aki benéz. Háhá. Magas vagyok nagyjából az 185-öt ütöm, igaz alulról, de hát nem kötelező mindenkinek langalétának lennie. Testem arányos, szikár, nem túlgyúrt és nem is ízléstelenül sovány, mint aki anorexiás, amolyan semmit mondóan átlagos. Arányos leginkább azt mondhatnám, az egyetlen ami átlagos ha rólam van szó. Mert ugye az már más kérdés hogy tele van varrva mintákkal, és hogy mindegyiknek megvan a maga fájdalmas jelentése, olyasmik amiket el sem tudsz talán képzelni. Talán én se.  Hogy miért van felnyírva a hajam? Hát mert sajt! Tetszik, nem átlagos és ha rám nézel biztosan nem fogsz összekeverni a szomszéd sráccal aki minden reggelt kocogással kezd, azért. Számtalan fülbevaló díszít, ilyen olyan, kicsi nagyobb, karika patkó vagy láncos mindegy csak kihívó legyen. Az ajkamban is van egy de mostanában valahogy nem teszem be, nélküle jobban festek. Illetve sehogy sem festek, ostoba elfoglaltság. Szóval a szemem az vörös, mint a vér, semmi átlagos nincs benne  és képzeld el még kontaktlencsét sem hordok. Manapság meglepő nem? A ruházkodásom is inkább az extravagáns kategória mintsem a normális, de egyszerűen odavagyok a szegecsekért, és a szaggatott bőr darabokért, hiszen a szegecsekkel nagyszerűen oda lehet préselni valakit a falhoz, vagy magamhoz ölelni míg a tüskék belé nem fúródnak és krisztustövisként szúrni nem kezdenek... Khm, szóval azt hiszem ezzel mindent el is mondtam eltéveszthetetlen jelenség vagyok úgy gondolom, ha nem veszel észre, akkor vak vagy vagy nagyon ostoba.

Személyiség:  Látod hogy nem látod? Na látod! Hogy milyen vagyok? Nem egyszerű, az biztos, bár hogy is lehetne az egy ember akinek "orvosi papírja volt" róla hogy hajlamos vagyok kissé hogyan is mondják ezt szépen? Túlzott vérszomjat érezni?Pszichopata, szocipata vagy valami ilyesmi nem? Nem? Mi az hogy nem tudod? Démon vagyok, és teljesen őrült, még akkor is ha lassan kétezer éve élek. Bele lehet ám csavarodni, hehe.  Jah, hát türelmes az aztán sosem voltam, tipikusan a most azonnal akarom fajta vagyok, a rosszabbik eset, mert ha nem kapom meg hisztizek. És az vérrel jár és halállal. Sok vérrel, és sok halállal.  Azt hiszem. Néha nem, néha kifejezetten képes vagyok társasági életre egy jófajta vodka és némi cigi mellett, bár nem vagyok a függője egyiknek sem. Egy lánctól függök olykor, ha a főnöknek elege lesz, néha kényszer szabira küld valami sötét lyukba, és láncokba teker hoyg hűtsem le magam. Nem vicces ám.  Hogy vicces vagyok-e? Hát hogyne, szerintem vicces a micimackós hullazsák, és van benne valami elbűvölően bájos morbiditás. Tudom, tudom, kac-kac. Szóval azt hiszem az akaratosság is kiderült már és aaaaa nem is tudom, vakmerőség vagy halálvágy. Mondjuk az annyira nem jellemző, de nem futamodok meg ha keményebb koponyát találok mint a sajátom, addig verem szépen míg be nem törik. Hát nem értékelendő a kitartásom? A spontán döntéseimen néha még magam sem igazodom ki, de nagyon tévedsz ha azt hiszed hogy csak egy lecsúszott punk vagyok, ó nem, annál többet rejt a fizimiskám. Hát nem izgalmas? Nem vágysz rá hogy megismerd mi lapul az elmém mélyén? Bolyongani egy labirintusban? Nem persze, szánalmasan semmit mondó élettel, te ezt nem értheted. Nem akarod, neked elég az instant műanyag sz.r amit lenyomnak a torkodon. Hát legyen, de nehogy azt hidd hogy én öregségben párnák közt egy jó nőt dugva fogok meghalni. Nem is fogok meghalni, bazdmeg!  Nem barátom, az nem nekem való mű vég. Nekem a pörgés kell, a történés és hogy legyen adrenalin. Érted? Valami nem olyan unalmas mint  halál, és nem olyan rózsaszín mese mint a Kaszás, aki csak kaszál és kaszál, de sosem nyer. Nem mondhatnám hogy különösebben előítéletes vagyok, aki nem tetszik, vagy felbassza az agyam, azt kinyírom és kész Érdekel is engem hogy vörös a szeme, tolla van vagy szőre, vagy a faszom tudja mije. Hehe.  Előbb utóbb úgyis megdöglök majd, ha meg nem hát nem.  Komolyan azt hiszed érdekel? Hogy a világ szegényebb lesz nélkülem, és veszít bármit a halálommal? Hát létezik ennél nagyobb naivitás? Nehezen hiszem.