Üdvözlünk minden kedves/kedvetlen erre tévedőt, csak hogy tiszában legyetek a mostani helyzettel: 2018-at írunk, amikor is bekövetkezett az angyalok és démonok második eljövetele a világban. De az angyalok és démonok, most szabadon élnek az emberek között, van aki felvedve magát, mások pedig rejtőzködnek. És akadnak olyanok is szép számmal, akiknek ez nem teszik. Döntsd hát el, hogy melyik kategóriába húz a lelked mélye, és csatlakozz hozzánk bátran!
Külső: Nézz csak rám, mond el milyen vagyok. Ja, hogy ez nem így megy? Akkor nézzük csak... Magas vagyok úgy verem a száznyolcvanat is. Testem erős, edzett, vállaim szélesek, csípőm keskeny. hajam sötétbarna, és mindig úgy áll, ahogy éppen akar. Szemem kék, arcom igen megnyerő. Nem ilyennek gondoltad magát a Sátánt, igaz? Hát gyermekem, a vörös bőr, meg a szarvak, a hegyes fogak nem az én világom. A villás farok meg pláne. ezt csak a sok Istenfélő idióta találta ki. Nem, én is ugyan olyan vagyok mint bármelyik testvére, vagy gyermekem. Bár, az utóbbitól ellentétben az én szemem nem vörös. Mégis csak angyal volnék, vagy mifene.
Belső: Biztos vagyok benne, ha csak meghallod a Lucifer nevet, egyből a mérhetetlen gonoszság jut eszedbe. Nem tagadom, van bennem az is de kezdjünk inkább angyali mivoltom kivesézésével, a többi majd jöhet azután. Immár nem vagyok teljesen angyal, hiszen megfosztottak szárnyaimtól, de még mindig él bennem a szeretet és tisztelet atyám és testvéreim iránt, de annál nagyobb fájdalom, és megvetés is. Elfordultam egykori önmagamtól és minden olyan érzést, mely' a jóra sarkal vagy annak a hatása elfojtom magamban. Bár haragom és gyűlöletem nagy részét gyermekeimbe, a démonokba vetettem teremtésükkor még így is pislákol bennem valamennyi, ami nem engedi, hogy sajnálatom és szánalmam az emberek iránt, előtörjön belőlem. Mindezek ellenére, képtelen vagyok megölni egyet is a halandók között, hiszen ők apám gyermekei, ahogy én is az volnék, és az iránta érzett tiszteletem, nem engedi, hogy őket öljem. Ez ráhagyom a démonokra. Bennük él az én gyűlöletem, így örömmel ritkítják az emberi fajt, ahogy én is tenném, ha a gyűlöletem és vérszomjam a sajátom lenne. Ám gyermekeimet bármikor kivégzem egyetlen mozdulattal, és a szemem sem rebben közben. Ők az enyémek, értem vannak, és csak elég egy rossz szó, vagy pillantás, hogy semmivé legyen a lelkük, a testük pedig az enyészeté. Látod, nem vagyok én olyan gonosz, mint azt a könyvek írták. Csupán meg nem értett lélek, aki bosszúra éhes. Rosszabb tulajdonságaim közé besorolhatom azt, hogy ugyebár ölni, nem ölöm az embereket, de szívesen elszórakozom velük, hogy aztán a Lordjaim végezhessenek velük. Legyen az nő vagy férfi, bármelyikkel szívesen átélem a földi gyönyöröket, és mindeközben nem fogom vissza magam, ami általában véresen ér véget.
Előtörténet
Ideiglenes szobámban fellelhető egyetlen széken ültem, és az előttem, térdelő, reszkető nőt bámultam. Hófehér bőrét csak a szakad ruháinak darabjai takarta és itt ott sötét foltok éktelenkedtek rajta. Egykor gyönyörű búza színű haja most a vértől és piszoktól volt mocskos, de a kék íriszeiben lángoló tűz, semmit sem veszített energikusságából. Harcias, és gyönyörű embernő, akinek sikerült még az én tekintetem is magára vonzania. - Ne félj tőlem, lányom - mondtam neki kedves, mély hangon. Bár láthatóan nem félt, de én éreztem a belőle áradó aurájából, hogy retteg. Mégis egyenesen a szemembe nézett vádlón, mire elismerően elmosolyodtam. - Nem félek - sziszegte, erős, reszelős hangon, mégis egész testében megremegett, ahogy lassan felálltam. - Csinálj velem bármit, az Úr megvédi a sajátjait tőled, és az ördögeidtől - szinte köpte a szavakat felém, mire egy pillanatra döbbenten néztem rá. Legszívesebben hangosan felröhögtem volna, de ehelyett lassan körbejártam a kecses testet, megnéztem mindenfelől. Szinte ittam a látványát, majd hirtelen a füléhez hajoltam. Abban a pillanatban félelme felerősödött, ami úgy simogatta arcom, akár a selyem. Jólesően felsóhajtottam, csak aztán kezdtem bele lassan a mondandómban. - Úgy gondolod, tesz is értetek bármit? - kérdeztem lágy, halk hangon. - Nézz körbe, mit látsz? Pusztulás, halál mindenfelé. Hol van a te urad? Mert én itt vagyok, de őt nem látom sehol. - Egy félmosollyal felegyenesedtem, majd visszaültem a székbe. - Had meséljek el neked egy történetet, amiből tudni fogod milyen is a te urad. - Megvártam, míg újra rám emeli kék tekintetét, amit azonnal fogságba ejtettem a magam kékjével, hogy még véletlenül se tudja elfordítani a fejét. - Szerettem atyámat, ahogy a testvéreimet. Tudod akkor én is angyal voltam, méghozzá Michael testvérem után a legerősebb. Atyánk arra teremtett, hogy szeressük, csodáljuk, és elfogadjuk őt. Mi voltunk az egyetlenek akiket akkor szeretett, mígnem megteremtett titeket, embereket. Azt parancsolta szeressünk titeket, védjünk meg, tanítsunk. A gyermekeiből szolgák lettünk, mert az új kedvencei ti lettetek. Elvárta, hogy ezt elfogadjuk, hogy akarata szerint cselekedjünk. De én nem voltam hajlandó arra az imádatra, amit nektek szánt, és csak azért, mert volt saját akaratom, kiűzettem a mennyországból. Levágták szárnyaimat, és ledobtak a semmibe. De nem kellett sok, és megalkottam a magam világát. Létrehoztam a gyermekeimet, akik oly' erősek, mint az angyalok, és beléjük vetettem minden gyűlöletem, vérszomjam az emberek és angyalok iránt. - Jobb bokámat felhúztam a bal térdemre, majd rákönyököltem combomra, de még mindig nem eresztettem el a nő döbbent tekintetét. - Érted már, miért nem kell tőlem félned? Bennem megszűnt a harag, a gyűlölet irányotokba. Én nem öllek meg sem téged, sem mást. Persze, ez még nem azt jelenti, hogy nem veszem el, ami nekem kell. Hirtelen termettem előtte, megragadtam a két vállát, majd egy könnyed mozdulattal az ágyra dobtam. Miközben főlé hajoltam, élvezettel néztem a szemében egyre inkább csak pislákoló tűzet, mely' az imént még hatalmas lánggal égett, mikor urunkról beszélt. - Most hol van az Istened? - kérdeztem egy ördögi vigyorral...
... Pár órával később, elégedetten gomboltam be fehér ingem, ahogy kiléptem a szoba ajtaján. Három, erős lovagom ott állt, várva a továbbiakat. - Holnap este tovább megyünk! - mondtam szilárd hangon. - Unom ezt a várost. - azzal tovább is léptem, de megtorpantam úgy két léps után, és visszanéztem a még mindig ágyban fetrengő, megtört nőre, és próbáltam elnyomni szívem sajgását, amit a látvány okozott. - A tiétek, azt csináltok vele, amit akartok - intettem, majd hirtelenjében eltűntem.
Shannon
Lord
Hozzászólások száma :
262
Join date :
2014. Jul. 26.
Tárgy: Re: Lucifer Szomb. Júl. 26, 2014 9:23 pm
Lucifer, Mylord!
Nagyon szépen velősen összefoglaltad azt, hogy mi vagy és milyennek lásson az aki rád néz, és társaim nevében is köszönöm azt a szép asszonyt akit hátrahagytál *kaján vigyor*
Elfogadva, irány a játéktér!
Lucifer
Sátán
Hozzászólások száma :
322
Join date :
2014. Jul. 25.
Tartózkodási hely :
Sioux Falls
Tárgy: Re: Lucifer Pént. Jan. 02, 2015 7:05 pm
Három évem pokolban. Mintha egy pillanatra sem dugtam volna a fejem a felszínre, mintha az apokalipszis meg sem történt volna. Tizenhét év odafent, csupán egyetlen percnek tűnt, mégis sok új ötlettel gyarapodtam, amit úgy döntöttem, meg is valósítok ebben az úgynevezett kényszer pihenőben. A démonok természetesen fel voltak lázadva, senkinek nem tetszett az új rendelet, miszerint vissza kell térnünk a pokolba és megvárni, míg az Úr befejezi mindazt, amit mi leromboltunk. Persze, most hogy magyarázzam meg egy rakás ostoba démonnak, miért is volt ez szükséges? Hát sehogy, mert makacsak, és csak saját magukra gondolnak. Egy éves kísérletek árán sikerült végre tökélyre fejlesztenem a démonok dns-ének azt a részét, amitől szárnyaik lesznek. Természetesen nem olyan tökéletesek mint amilyen nekünk bukottaknak volt. A felsőbb körök kapták meg eme kiváltságot, ezzel is jelezve, hogy ők felsőbb szinten állnak, ezzel ők le is lettek kenyerezve, így mindenki a maga portáján élő démonokra ügyelt és rendszerezte őket. Második évemben az új törvények kerültek véglegesítésre és a fejedelmek közt szétosztva továbbították az alacsonyabb rangú démonoknak. Mindezek mellett, csendben, titokban gyűjtöttem azon növények olajait, mely a pokol teremtésénél létrejött ökoszisztémában burjánzottak fel az első szinten. Senki nem tud a növény olajának csodás hatásáról, és ezt így is tartottam jónak. Harmadik évem felénél, végre megadatott, hogy feljussak a földre és elindítsam a magam kis vállalkozását. Sioux Falls már akkor elnyerte tetszésem, mikor a földel volt egyenlő, ezért úgy döntöttem, oda térek vissza és ott kezdem az én magánklubbom terjesztését. Három szintes épületben rendeztem be a helyet, aminek alsó szintjén állt a bár, ahova bárki emberfia vagy démonja beléphetett, esetleg angyalok is. A második szint azon emberek és démonok része, akik nem vetnek meg egy kis mennyei örömöt. Két részből áll, az elsőben táncoslányok sokaságán legeltetheti a szemét a vendég, míg a másik részben szobák sokasága áll, ahol is az olaj nagy szerepet játszik, hogy a vendég tényleg átélhesse a mennyei örömöket. Röviden: azt visznek ágyba a vendégek, akiket akarnak. A legfelső szint az én rezidenciám. Irodám és lakásom.
Kezdőlap
