Vendég | Tárgy: Raguel - Az Őrszem Szer. Júl. 30, 2014 10:02 pm | | | Raguel az Őrszem
|
†Név: Raguel †Becenév: Hát.. még nem igazán kaptam becenevet.
†Kor: Sose számított a kor, így nem is figyeltem soha
†Csoport: Angyal
†Rang: Arkangyal
†Avatar: Bridget Regan
|
Külső, belső leírás
Gyere közelebb, gyere ne félj tőlem! Nézz szemembe, s rögtön látni fogod tisztaságából, gyönyörű ég kék színéből, nem hazudok neked: nem kell félni. Barátságos mosolyom is ezt árulja el, s látom, a lélegzeted is elakad, ahogy figyeled angyali szépségem: barna, természetesen hullámos hajamat amely hátam közepét verdesi, fehér, szeplőtlen bőrömet, karcsú, könnyed alakomat, de figyelmedet rögtön eltereli -ahogy halad tekinteted- hátamon lévő szárnyam. Kedvesen mosolyogva figyellek, s a kedvedért ki is tárom neked. Szárnyaim hossza két és félszer akkorák, mint karjaim, a hófehér tollak finoman derengve verik vissza a napfényt. A tollak finomak és puhák, lefelé egyre nőnek, a szárnyam alsó részénél már olyan hosszú tollak vannak, mint az alkarod.. Igen, repülésre termett, hatalmas szárnyaim vannak. Ámde... Ha látom benned, látom rajtad a gonoszt. Barátságos tekintetem képes megkövülni, arcomon mosolyt nem látsz, csak komolyságot. Bizony, még az angyalok is ismerik a negatív érzéseket, s kifejező arcomon ezek mind-mind jól észrevehetőek. A képességem is érdekel? Látom azok auráját, akik élnek, s lelkük van. Látom a démonokét, féllényekét, angyalokét, sőt, még az állatokét is. Az aura sok mindent elárul gazdájáról. A pillanatnyi hangulatát, hosszú távú érzelmeit, betegségeit (legyen az az elme, a test, vagy a lélek betegsége). A szavak, a testbeszéd és az aura együttes olvasásával sok dolgot tudhatok meg rólad pillanatok alatt... Hogy hazudsz-e éppen, vagy hogy ha nem is mutatod ki, mélyen legbelül milyen érzéseket rejtesz.
Előtörténet
Füst… Lángok… Szenvedés… Az utcán lépdelve ezeket látom. Kitárom szárnyaim és felrepülök egy magasabb torony tetejére. Onnan jól belátni a démonok által lerombolt várost. Szomorú tekintetem végig fut a tájon… Füst… Lángok… Szenvedés… Lepillantva egy kislány megpörkölődött rongybabáját pillantom meg. Leugrok a toronyból, s a föld felett alig két és fél méterrel kitárom szárnyaim, hirtelen lelassítva ezzel testem, s finoman leereszkedem a földre. Lehajolva felveszem a babát, s nézem pár pillanatig, ködbe révedő tekintettel, majd lehunyom a szemem… Az emlékeim visszavezetnek a múltba még bőven 2015 elé. Mennyi lehet most? 2012? 2011? Valahogy ilyesmi. Egy internet kávézóban ülök. Várok valakikre. Illetve csak egy valakivel fogok beszélni, de ő vele van…
Stewart Lance. Így hívták a halandót. Fentről megfigyeltem. Minden reggel bejött ide 8 és 9 között és megivott egy kávét, hogy utána éberen menjen munkába. Mellette egy angyal volt: egy őrangyal, aki vigyázta a lépését.. De.. mostanában eltünedezett mellőle. Amíg vártam, én magam is kávéztam, s a neten böngésztem… Csintalan mosoly terül arcomra, ahogy eszembe jut valami… Rá kerestem magamra.. Felcsaptam a böngészőt, és beírtam a keresőbe: „Raguel”. Persze tömérdek találat rövid idő alatt. Mosolyogva nyitottam meg az egyik linket, s kezdtem el olvasni. ’Raguel nevének jelentése: „Isten barátja”.’- itt elmosolyodtam, de gyorsan ittam a kávémból, hogy az emberek körülöttem ne lássanak nevetni. Még is honnan tudhatnák az emberek, mit jelent… -’Mennyei feladata a többi angyal és arkangyal felügyelete. Tiszte biztosítani az angyalok seregének Isten akaratával, parancsaival és egymás tevékenységével összehangolt, szabályozott működését, ezért gyakran úgy említik, mint az Igazságosság és Pártatlanság angyalát. Előszeretettel segíti győzelemre az elnyomottakat, a hátrányos helyzetűeket, lelket önt a mellőzöttekbe és a félreértettekbe, s hozzásegíti őket a megértéshez és a nagyobb elismeréshez. Raguel arkangyalra korszerű szóhasználattal azt mondhatnám, olyan, mint egy akkutöltő.’ –kész, itt hangosan felnevettem, de gyorsan a számra tapasztottam a kezem, s előre görnyedve remegett testem a visszatartott nevetéstől, miközben tovább olvastam-’ Ha levert hangulatban vagyunk, esetleg némi energiapótlásra van szükségünk, ő készségesen feltölt minket. A legjobb barátunknak tekinthetjük, aki szerencsére egy személyben ügyvéd, spirituális tanácsadó, terapeuta, elkötelezett házi edző és tanító’ – itt megint nevettem egy sort, szemeimbe könny szökött- ’– azaz sokoldalú személyiség. Számos téren kamatoztatja segítőkészségét. Raguel azokhoz a szeretetre méltó úriemberekhez hasonlít, akik bölcs tanácsaikkal mindig mellettünk állnak, de soha nem akarják megtörni vagy befolyásolni szabad akaratunkat. Amikor hívják, azonnal ott terem, és segít.’ Hát ez tetszett.. A keresztény papok igen sok mindent tudtak rólunk, s nem féltek beszélni a híveknek, hogy tudják, jó kezekbe kerülnek a mennyekben.. Csupán a nememet nem találták el, de az részletkérdés volt, egyáltalán nem zavart. Aztán megéreztem egy pillantást magamon. Mikor felnéztem, tekintetem találkozott Stewart őrével. Rámosolyogtam, s ő vissza mosolygott.. Már azon is látszott, hogy kellemetlenül érinti felbukkanásom, de ha mosolyán nem is láttam volna, aurája mindent elárult.. Magamhoz intettem, s ő sóhajtott, és készségesen elém lépett. - Szervusz Eldon. – üdvözöltem a férfit. – Ülj le, kérlek. –mosolyogtam, s mutattam a mellettem lévő székre. Közben auráját figyeltem, s láttam, hogy a színek igen csak kavarognak.. Mindenfélét láttam, de csak egy negatív érzelem bökte ki a szemem: félt… - Raguel én.. – kezdett volna magyarázkodásba, mire jobb kezem mutató ujját szájára tapasztom, miközben továbbra is auráját olvasgatom. Ó, már sejtem is, hogy mi lehet a probléma… - Nem kell félned, nem foglak bántani.. – engedem le a kezem és immár szemébe nézek. - Hogy hívják? – kérdezem, s látom arcán a döbbenetet. - K-kit? – kérdezi, de arcomról a mosoly nem tűnik el. Olyan számomra, mint egy gyermek, amely épp most lopott el egy csokit, s a szája szélén még ott a nyoma, de úgy csinál, mintha nem csinált volna semmit. - Ugyan, Eldon, ne köntörfalazzunk. Szemet szúrt a fentieknek, hogy el-el tünedezel Mr. Lance mellől… Hogy hívják a nőt akibe szerelmes vagy? – kérdezem gyengéd, már-már megértő hangon, s megfogom kezét, hogy lássa, nem neheztelek rá. Végre kezdem látni, hogy a félelem eltűnik, helyette mélységes zavar és a heves, lángoló szerelem kerül auráján előtérbe, ahogy a nőt emíltem. - Lila. – mondja szerelmes sóhajjal. - Rendben. Eldon.. Ugye tudod, hogy az érzéseid nem befolyásolhatják a jelenlegi küldetésedet…? – kérdezem picit szigorúbb, de még mindig kedves hangom. Sóhajt. - Tudom… - Kérlek.. Tudod, hogy a te javadat akarom. Ha valami baj történik Mr. Lance-el, amíg te távol vagy, legyen az egy baleset, vagy gyűjtő démonok, téged fognak elő venni. Nem szeretném, ezt az egész cécót. – mondom és sóhajtva hátra dőlök a széken, beleiszok a kávémba. - De olyan gyönyörű és elbűvölő… - Eldon… - Kedves, s ha nem tudnám, hogy halandó… - Eldon. -… azt hinném róla, hogy angyal.. vagy nefilim. - Eldon! – szóltam rá figyelmeztetően, mire végre rám nézett, ködös tekintetével. – Koncentrálj. Én elhiszem, hogy ő jó és szép. De dolgod van. Ha Ő azt mondja, nem kell tovább Mr. Lance lépéseit figyelned, a nyomába eredhetsz Lilanak… De ameddig ki vagy rendelve mellé, jobb ha nem keresed fel újra őt. Érted? – kérdezem tekintetét fürkészve, amely most szomorúan méregette a padlót, - Értettem… - Helyes.. most menj, már megitta a kávét.
Azzal elváltunk… Aztán eljött az év, amikor Lucifer fiai Földi Pokollá tették ezt a helyet.. Lila meghalt, Eldon bele keseredett a bánatba, de bátra vette fel a harcot a démonok ellen, akár csak a többiek vagy én. Kinyitottam a szemem és felnéztem a lepusztult tájra, majd felrepültem, hogy a magányos nosztalgiázásból visszatérjek Testvéreim közé.
|
|
Sátán Hozzászólások száma : 322
Join date : 2014. Jul. 25.
Tartózkodási hely : Sioux Falls
| Tárgy: Re: Raguel - Az Őrszem Szer. Júl. 30, 2014 11:12 pm | | | Raguel, kedves testvérem, üdvözöllek körünkben! Meg kell mondjam, lapodat folyamatos mosolygással olvastam, amit jómagam észre sem vettem, csak miután az utolsó szót is elhagytam. Szívesen továbbolvasnám történeted, így nem is tartalak fel tovább, menj, foglald le arcod, és képességed, aztán már tiéd is a játéktér. |
|