 Vendég  | Tárgy: Killian Lightwood Hétf. Ápr. 20, 2015 10:15 pm | | | |   adatok név: Killian Lightwood kor: 21 volt halálakor csoport: szellem rang: földi avatar: Jared Leto | képesség A szellemekre vonatkozó képességek birtokosa vagyok. | jellem Átlagos jellemmel vagyok megáldva, vagyis voltam, még halálom előtt. Az az igazi fickó, aki koslat a lányok után, szeret bulizni és annál jobban szeret mindenre tenni. Mint például tanulás, család és miegymás. Viszont mikor az ember meghal, megfordul minden. Mintha a világ, amit eddig ismert, egy szempillantás alatt kihúzná a talpa alól a szőnyeget, hogy fájón terüljön ki a semmibe. Mert ezt érzetem sokáig. A nagy semmit. Aztán láttam valamit, ami mindent megváltoztatott. Igen, láttam a fényt az alagút végén, de ahelyett, hogy felé indultam volna, megfordultam. Nem félelemből, késztetésből. Úgy éreztem nem tudok átlépni rajta, hiszen elfelejtettem valamit. Szőke göndör fürtök, kék szemek, erős akarat. Az öcsém, akit szerettem mindig, de távol tartottam magam tőle. Vigyáznom kellett volna rá, ahelyett, hogy magára hagyom. Itt vagyok hát, örök fiatalon, az emberek közt járva, követve a szőke fürtök gazdáját óvva őt minden rossztól. Milyen jellem illene hát hozzám? A megbánásé? Minden bizonnyal igen, de sosem fogom elereszteni emberi énem minden pecsétjét. Már nem élek, nem kering ereimben vér, és a szívem sem akar kiugrani egy hosszú comb és annál rövidebb szoknya láttán, de ettől eltekintve igenis tetszik az, ami és aki vagyok. Külsőmben nem változtam már évek óta. Barna, félhosszú haj, kevés borosta férfias alkat, és bár a ruhatáram nem túl bő, attól függetlenül megtalálom, amit aznap épp viselni szeretnék. |
történet  Sokszor hallottam már: Félek a haláltól. Ez nem igaz. Senki sem magától a haláltól fél, hanem attól, ami az után vár rá. A halál csupán egyetlen pillanat, mint mikor az üvegpohár széttörik a kövön. Egy árny, ami gyors és felfoghatatlan. Ám, ami utána van, afelett áll az a megrendíthetetlen és félelmetes kérdőjel, ami miatt felépült az emberekben az a sok elképzelés. Vannak, akik úgy hiszik, vár rájuk a fény, ahol szeretet és békesség vár. Ám hallottam olyat is, akik úgy hiszik, nincs ott semmi. Elalszik az ember. nem lát, nem hall, csupán örök álomtalan tudatlanságba szenderül az idők végezetéig. Mindkét elképzelés igaz. A halál után, nem vagy sehol. Sötétségben állsz, avagy lebegsz, mert nem érzel semmit. Nincsenek emlékeid, nem látsz, nem hallasz, mígnem meglátsz egy apró pontot. Egy picike fényesség a nagy sötétségben, ami melegséget áraszt. Kellemes, hívogató, de ahogy közeledsz, úgy térnek vissza az emlékeid. Velem is így volt. haladtam felé, el akartam érni, megfogni, érezni azt a kellemes békességet, amit áraszt és örökre ott maradni, de feleszméltem, hiszen volt valami, amit nem hagyhattam magam mögött. Egy test, egy szív, egy lélek, ami rám vár. Hátat fordítottam hát a nyugalomnak és melegségnek, hogy visszatérjek oda, ahol megöltek. Mert igen, nem holmi betegség vett le örökre a lábamról, hanem vörös szemek gazdái, kik ádázul csaptak le, mint farkasok a prédára. Otthagytak megtépázva, a saját véremben fuldokolva, miközben öcsém nevét nyögtem, akit immár egyedül hagytam. De nem örökre. Itt volt hát az ideje, hogy óvjam őt, mint igaz testvérek teszik. Ha éltemben nem is, de holtamban mellette kell állnom, míg szükséges. Szellemként az idő múlása már nem mond semmit. Az éjszakák és nappalok egybefolynak, a napok száma lassan elfelejtődik, és évek röppennek el, úgy, hogy lélek, mi megmaradt, csak pár percnek érezze. Évek teltek el halálom óta, és nem találtam rá öcsémre. Lassan elfelejtettem, milyen is volt élni, milyen volt beszívni a friss levegőt, milyen volt, mikor a nap melengette az arcom. Még most sem érzem, de látva öcsémet, látva, hogy erős és egészséges, újra érzem, hogy egy picit élek. Úgy érzem, hogy a szívem újra lüktet a mellkasomban és eddig láthatatlan testem erőre kap. - Bár szólhatnék hozzád, Johnaton! |
|
 Lord Hozzászólások száma : 262
Join date : 2014. Jul. 26.
| Tárgy: Re: Killian Lightwood Kedd Ápr. 21, 2015 11:19 am | | | | Hm, micsoda káár hogy csak szellemként, igazán lehetett volna pár szép együtt eltöltött napunk, khm....
Az Előtöridben semmi kivetnivalót nem találtam, korrekt volt, és itt aztán biztos megtalálod az öcsédet ha csak meg nem ölte valaki addig. Hát igen az emberek nem túl hosszú életűek ahogy nézem... De ez téged már szerencsére nem érint.
Elfogadva! |
|
