 Lovas Hozzászólások száma : 39
Join date : 2014. Nov. 03.
 | Tárgy: October Stormheart Hétf. Nov. 03, 2014 7:44 pm | | | |  Belial
 |
†Név: Belial
†Becenév: -
†Kor: 5790
†Csoport: Démon
†Rang: Pokollovag
†Avatar: Dark Wolf
|
Külsö, belsö leírás
Démon vagyok, mint olyan illenek rám az általános jellemzések pontjai. Vérszomjas, kegyetlen, érzéketlen, számító, hidegvérű... ami nem igaz mert én érzek. Sok mindent. Harag, gyűlölet, megvetés és undor az égi népekkel szemben és mindenkivel aki őket pártolja. Én nem fogom érthető módon. Higgadt és démoni viszonylatokban kiegyensúlyozottnak mondanám magam, de pöccre indulok és a parancs az parancs. Előbb vágom le a saját fejem mintsem megtagadjam. Még akkor sem ha a kedvenc szeretőm kell beáldoznom. Én hűséges vagyok. Utolért a rossz karmám fiatalkoromban és hűtlenség volt a (z egyik) vád ellenem. Hát most az vagyok, de az nekik nem jelent jót, sőt... Tulajdonképpen egészen csendes démon vagyok, nem járatom folyton a szám, és nem bizonygatom hogy mennyivel vagyok jobb mint a többiek, aki véleménye számít az úgy is tisztában van az értékeimmel. Tettekkel bizonyítok, nem szavakkal és nem érdekel más démonok rangja, élete. Én nem hajszolom. Majd utolér engem egyszer.
Kinézet: Kifejezetten magas vagyok, de nem túl vékony, olyan jó súlyban vagyok, a magasságomhoz képest. Nem büszkélkedek úton útfélen de megvannak a kiskockáim és szépen domborodnak az izmaim is ha valaki megnézi jobban közelebbről. Alapjáraton feketés barnás hajam, olyan amilyen akarom hogy legyen a szemem színével együtt, bár azt sokáig nem tudom más színben tartani mert visszavált vörösre. A hátulütő. Szeretem a fekete fehér ruhákat de nem öltözöm kihívóan vagy extravagánsan inkább csak eltűnök a tömegben, még embernek is elmennék simán ha nem lenne vörös a szemem. Néha még mosoly is megjelenik az íves telt ajkaimon, amiket mindig formálok egy kicsit.
Képesség: Alakváltás. Bármilyen személynek fel tudom venni az alakját, és élethűen tudom alakítani, bár az adott illető erejét nem tudom lemásolni. Csak egy nagyon kicsi mértékben de amíg nem kell használnom addig remekül elhazudom magam akárkinek.
Elötörténet
Sötét az éjszaka, ahogy csendesen lépkedek a felszínen, sötét kabátom csak úgy lebben mint a végzet árnya. Hollószínű mint minden kedvenc ruhám és minden amit Lucifer visel. Mert most én vagyok Ő. Az é nevében, a hangjával a szemével létezem és elhiszem azt hogy maga vagyok a sátán, és mint mindennek ennek is hangot adok. Elégedetlen vagyok a démonokkal akik a föld ezen részén élnek és rendet kell tennem. Ez a parancs. Regulázzam meg a rendetlenkedőket, és mivel a Fejedelem nem tud egyszerre két helyen lenni, így nekem kell megtennem. Nem okos nehézséget. Kegyetlen átható pillantásom előtt meghátrálnak az alacsonyabb rangúak, és magyarázkodnának.
- Nagyuram, kérlek én...
- Nem érdekel. Nem vagy méltó hogy a gyermekemnek nevezzelek, ostoba féreg - jelentem ki fagyos hangon, ahogyan Ő is tenné és a csizmámmal belerúgok a démonba. Szánalmas ahogy nyüszítve odébb vergődik hogy utat adjon nekem, és ne lépjek rá, azzal fenyegetve hogy szétloccsantom valamijét a falon. A démonnő elé térdelek, gyönyörű áruló. Az arcára simítom a kezem, egészen elmosolyodok, ellágyul a morcona arc, mielőtt reccsen a nő nyaka és elszakad a testétől. Tompa puffanás ahogy a rángatózó kivérző test a földre dől, és a kezemben tartott vértől csepegő fejet eltartom magamtól hogy ne kenjem össze a ruhát, hiszen megölne érte.
- Legyen ez tanulság mindenkinek aki ellenem fordulna. Én nem kegyelmezek és nem felejtek - jelentem ki ridegen és a többiek elé dobom a fejet, ami összemocskolódik és közelebb lépek a másik háromhoz. Érzem a rettegésüket, a nyelvem bizsereg tőle szinte.
- Ez volt a szolid figyelmeztetés, nem akartok ellenem fordulni, mert ez... édeskevés lesz ahhoz amit veletek fogok tenni - ígérem meg zordan, mosolyogva. Sokkal veszedelmesebb ha mosolyogva ígéred meg valakinek hogy megölöd, akkor jobban elhiszik. Aztán elteleportálok onnan, és a világ egy másik pontján, vissza alakulok saját magammá, és megdörzsölöm a szemeim, ez veszi el a legnagyobb erőt, és mindig fájni kezd utána. Nem tudom nagyon sokáig fenntartani a színét, így mindig csak a legutolsó pillanatban teszem meg. A saját szerelésemben teleportálok haza abba a házba, amit önkényesen Vesperiával osztok meg, mert egyikünk sem enged abból hogy ez kié, és így.... boldog együtt élés. Vagy valami olyasmi, mi nem tudunk szeretni. Jelentést kell tennem, de majd holnap ma már nem zavarom a vezérem ezzel, inkább ledőlök pihenni pár órácskát. A szemem....
|
|
 A Pokol Ura Hozzászólások száma : 226
Join date : 2014. Sep. 19.
| Tárgy: Re: October Stormheart Vas. Nov. 09, 2014 12:31 am | | | | Egy igazán hű katonát üdvözölhetünk személyedben Belial. Azt hiszem, Urunk el lesz/van ragadtatva tőled, és becses szolgálataidtól.
Az előtörténeted elfogadom. Foglald el, amit szükséges, és kellemes szórakozást kívánok!  |
|
