Üdvözlünk minden kedves/kedvetlen erre tévedőt, csak hogy tiszában legyetek a mostani helyzettel: 2018-at írunk, amikor is bekövetkezett az angyalok és démonok második eljövetele a világban. De az angyalok és démonok, most szabadon élnek az emberek között, van aki felvedve magát, mások pedig rejtőzködnek. És akadnak olyanok is szép számmal, akiknek ez nem teszik. Döntsd hát el, hogy melyik kategóriába húz a lelked mélye, és csatlakozz hozzánk bátran!
Tárgy: Lord Darius Greymane Pént. Dec. 12, 2014 5:18 pm
Lord Darius Greymane
†Név: Lord Darius Greymane
†Becenév: Lordom, Darius, Lord Greymane
†Kor: 5278
†Csoport: démon
†Rang: -
†Avatar: Daniel Gillies
Külsö, belsö leírás
Külső: Férfias magasság, és alkat. Izmosan arányos test, a 180 centiméterhez. Középhosszú barna haj és vörös szemek. Komolyságot sugárzó megjelenés. Gyakran kifejezéstelen, komoly arc. Általában öltönybe csomagolva. Belső: Erkölcsösség. Tisztelettudó viselkedés. Határozottság és komolyság. Végtelen nyugalom. Következetesség. Ezek a szavak írják le és jellemzik leginkább. Hangja szinte mindig diplomatikus, egyenletes hangvételű. Tárgyaló típus, aki jobb szereti az észérveket. Ez ne tévesszen meg. Bármelyik percben átváltozhat egy erőszakos és ellentmondást nem tűrő démonná, akivel jobb nem verekedésbe kezdeni. Lassan és érthetően beszél. Minden egyes szavát megválogatja. Ígéreteit betartja. Képesség: Neki nem jutott ki extra erő, amit csak úgy felhasználhat mások ellen. Fegyvere inkább védelmi alapú. Ha hozzá ér egy természetfelettihez, akkor képes elszívni annak erejét. Részlegesen és teljesen is. Ez azt eredményezi, hogy egy időre - maximum 3 órára - annak a lénynek a képességét fogja birtokolni. Ha teljesen elveszi azt, akkor ezen időn belül az áldozat nem képes használni képességét. Gyengülés esetén pedig csak jóval kevésbé, mint egyébként.
Elötörténet
Réges-régen, valamikor a távoli múltban emberként láttam meg a napvilágot. Egy nagy birodalom részeként. Egy harcos, egy diplomata, egy uralkodó sarjaként. Egy nagyszerű, hatalmas és mindenki által mélyen tisztelt férfi utóda voltam. Büszke lehettem családomra, és mindarra amivé válnom kellett. Igyekeztem méltóvá lenni és felnőni a feladatomhoz. Egy erkölcsileg, társadalmilag és technológiailag is teljesen más világban éltem. Különbözött a mostanitól, amit az emberek jelen világuknak élnek meg. Jobb volt az kor? Egy világ, ahol az értékek átrendeződtek és az, aminek hatalma volt más jelentéssel bír a mai világban. Erős ifjú voltam. Büszke harcos, aki igyekezett a lehető legjobban megfelelni szülei és a nép elvárásainak. Sosem egyszerű azt tenni, amit elvárnak tőlünk. Azt, amire születünk. Régen vallásos voltam. Népen hagyományait követtem. Az emberi halandóság halhatatlanságával. Micsoda paradox. Igazából, emberi életem részletezését - még ha tisztelem életem azon szakaszát - nem tartom érdemesre a füleidhez. Sok dolog történt velem akkor, és azóta is. Becsülendő korszakomba mégis hogy következhetett be a démonná válásom és a halálom? Erre könnyedén tudok felelni. A gyilkosság önmagában nem olyan bűn, vagy vétek, amiért a halandó ember lelke a sötétség homályába veszne. Neve kitörlődne a történelemből és szégyenkezve emlékezzen rá az, aki megélte azokat az időket. Alig töltöttem be a harmincat, amikor vérszemet kaptam egy csatában. Vesztes ügy lett volna, ha elfogadom a kudarcot. Nem tettem. Sokak életét elvettem, majd hazatérve édesanyámat vádoltam meg mágia használatával. Elfajultak a dolgok. Száműztek szülőföldemről. Csalódást okozva magamnak és mindenki másnak is. Keserűvé vált az Élet. Volt egy nő, aki segíteni akart rajtam. Ostobák voltunk. Mindketten. Megöltem azt a nőt, aki soha senkinek sem ártott és kedves volt a szívemnek. Még lélegzett amikor elvittem anyámhoz. Ezzel megszegve száműzetésemet. Édesanyám segíteni akart, de már nem tudta megmenteni a fiatal nőt. Azt mondta, majd kimagyarázza a halálát, csak tűnjek el mielőtt valaki meglát. Így tettem, de ez nem volt elég. Apám rájött mindenre. Felkeresett. Nagy hiba volt. Az egyik legnagyobb bűnt követtem el, amit valaki elkövethet emberi élete során. Megöltem az apámat. Apa gyilkos fiúként, az elkeseredettség teljes homályában mindenki más életét is elvettem, aki a közelemben volt. Harcosokat, jó embereket, nőket, gyerekeket... és az anyámat is... megöltem. A felkelő nap előtt térdre borultam. Vérrel borított testemmel a fény felé fordultam. Körülöttem véres holttestek terültek el a mezőn. A kihalt pusztaságon. Behunytam a szemeimet, széttártam a karomat és vártam. Talán a tisztító tűzre. Vagy egy égi jelre. Esetleg valami másra? Nem tudom. Egy biztos, nem sokkal később árnyék vetült rám. Kezdtem azt hinni eljött értem valami. Részben igazam volt, csak én épp a végre számítottam. - Szép műsor. Itt fogsz térdepelni egész álló nap, vagy felkelsz végre? - szólított meg egy hang. Kinyitottam a szememet és egy alacsony, testesebb férfi állt előttem. - Van egy ajánlatom a számodra. - leengedtem a kezeimet és őt néztem - Gyere. Menjünk innen, mielőtt teljesen megvakulok. Zavar a napfény. - folytatta és elindult. Később megtudtam, hogy ő egy démon az Alvilágból. Eljött értem és megmutatta milyen az élet a ló túloldalán.
A hozzászólást Lord Darius Greymane összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jan. 02, 2015 6:59 pm-kor.
Lucifer
Sátán
Hozzászólások száma :
322
Join date :
2014. Jul. 25.
Tartózkodási hely :
Sioux Falls
Tárgy: Re: Lord Darius Greymane Pént. Dec. 12, 2014 6:16 pm
Üdv, Darius!
Igazán érdekes a karaktered. Egy dolgot szeretnék még hozzáfűzni, de ennek ellenére elfogadlak, hiszen apró baki csupán. A szemed vörös, nem lehet barna. Egyedül azok a démonok változtathatják meg a szemük színét, akiknek ehhez kapcsolódó ereje van.
Foglald le arcod, jegyezd fel listánkra a képességed, és már játszhatsz is!
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Lord Darius Greymane Pént. Jan. 02, 2015 4:21 pm
3 év története nem olyan egyszerű és zűrmentes, mint az egyesek hiszik. Egy asztalnál ültem néhány démonnal. Köztük volt az is, amelyik egykoron ajánlatot tett nekem. Miért is számítottam volna másra? Újabb ajánlatot tettek. Ám, ezúttal nem egy démonnak. Több nagyobb hatalmú démon is helyet foglalt az asztalnál. Mintha mi lennénk a kerek asztal lovagjai. Ch! Sokáig elhúzódott a tárgyalás. Több démon a saját önös érdekeit méregette és egyre jobban alkudozott, hogy jobban jöhessen ki a helyzetéből. Az, aki összehívott minket leginkább csak csendben ült és várta, amíg az időközben egymást sértegető démonok abbahagyják végre. Végül felforrt az ő agyvize és helyre tette mindet. Épp ideje volt már. Én nagy részt csak csendben maradtam és vártam a végeredmény megszületésére. Közel másfél év alatt sikerült megállapodnunk. Előtte fél évig mindenki a maga útját járta. A megállapodás utáni egy évben előkészítettem azt, amire szükségem volt az alku rám eső részének teljesítésére. Néha összesúgtunk, vagy összenéztünk a tárgyaláson ott volt démonokkal. Mind tudtuk. Hallgatnunk kell! Végül feljöttem a felszínre. Az emberek világába és tisztességes üzletemberként, egy nagy vállalat fejeseként kezdtem élni az életemet. És, mit nem adott az Ég? A cégem legnagyobb ellenséges riválisának fejese, egy angyal. Ez... felettébb érdekes lesz. Lássuk, hogy boldogulunk az emberek világában és életében. Sikerül hétköznapi életet élnünk, beolvadnunk? Vagy, a felszín alatt folyó szervezkedéseknek nagyobb kihatása lesz mindenki életére? A többiek vajon mihez kezdenek ezzel az új lehetőséggel? És, ki szervezkedik még?