 Vendég  | Tárgy: Burce Thorne Vas. Dec. 21, 2014 8:37 pm | | | |  Bruce Thorne
 |
†Név: Bruce Thorne
†Becenév: Bruce, Fattyú, és egyéb kellemes dolgok...
†Kor: 9
†Csoport: Féldémon
†Rang: -
†Avatar: Tyler Posey
|
Külsö, belsö leírás
Fekete hullámos haj, (általában) kedves, és enyhén szögletes arc... mi kellhet még, hogy valaki jó partinak találja őt? Valószínűleg bárkit kérdeznének, biztosan találna kivetni valót, vagy egyéb indokot, hogy szóvá tegye mi hiányzik az összképből. A valójában azonban fekete szemei azok ami miatt az emberek általában úgy gondolják jobb távol maradni tőle.
Bruceon meglátszik, hogy ilyen körülmények között nem volt mitől elhíznia. Valószínűleg az, hogy nem egy csontkollekció teljesen, annak tudható be, hogy nem teljesen ember. Hiszen ha látja, hogy a csoportjának kevés élelme van, általában még annál is kevesebbet eszik, hogy a többieknek több maradjon.
Bruce szereti az olyan ruhákat amik teljesen fedik a testét (hosszú nadrág, hosszú ujjú pólók stb.), ezen kívül a viszonylag sötét színeket... már ha egyáltalán ez elérhető. Tudatában van, hogy a körülményeik között nem mindig válogathat.
Nyakában hord egy apró aranykeresztet, amiről senkinek nem beszélt még soha. Még az anyja sem tud róla. Mindig a pólója alá dugja, hogy még véletlenül se látszódjon. Még kisebb korában találta a templomban, és mivel „úgy látta”, hogy senkinek nem kell, lenyúlta. Nem tartja kifejezetten vallásosnak magát, amolyan emlékeztetőként hordja, hogy nem szabad az emberi énjét hátrahagynia.
Bruce tipikusan anyu pici fia, és úgy látja, hogy ez jól van így. Igyekszik úgy cselekedni ahogy anyja nevelte. Jelenleg ő a legfontosabb ember számára, és nagyon sok mindent megtenne érte.
Így az emberi énje alapvetően kedves, jó indulatú, de észre veszi ha valaki fél tőle vagy utálja, és az általában nincs rá jó hatással. Éppen ezért is sokszor ha nem szólnak hozzá nem túl bőbeszédű, néha szarkasztikus és csipkelődő is tud lenni.
Akármennyire is jól nevelték, a háttérben mindig érzi a démoni énjének jelenlétét, ha csak nem köti le valami teljesen a figyelmét. Ennek ténye könnyen borongóssá, morcossá, és lehangolttá teheti.
Elötörténet
Amióta az eszemet tudom ismételten felmerült bennem a kérdés, hogy a kozmosz, isten vagy akár ki azért teremtet... bocsánat, azért engedte, hogy létezzek, hogy legyen kit utálnia? De ahogy jobban kinyitottam a szemem és körülnéztem, rá kellett jöjjek, hogy valószínűleg mindenkivel így van...
Mindig is tudtam, hogy más vagyok mint a többiek, nem mintha ez nem lett volna elég egy értelmű. De a többiek nem felejtettek el soha emlékeztetni erről. Még ha csak a viselkedésükkel is, egy felém vetett pillantással, vagy pont a tekintetük elfordításával.
Ilyenkor mindig eszembe jutnak anyám szavai, melyek arra emlékeztetnek, hogy az emberek esendők, és ne haragudjak túlságosan rájuk... hisz az mellesleg nekem sem lenne túl jó.
Egész eddigi életemben eddig csak egy esetre emlékszem, mikor elvesztettem a fejemet... még gyerek koromban. Cöh... gyerek. Azok akiket akkor vertem majdnem egészen laposra őrülten vihogva, mára alig nőttek pár centivel nagyobbra, miközben én nem sokára a felnőtt kor határára lépek. Na jó fiatal felnőtt... vagy mi a szösz.
Nos lényeg a lényegben, akkoriban sem mertem igazán mások társaságát keresni a muszájnál jobban, sőt akkor még annyira sem. A szülők elfoglaltak voltak, eléggé hogy ne figyeljenek a porontyaikra, én pedig eléggé meghúztam magam, ahhoz hogy célpont lehessek. Főleg hogy a gyerekek ilyen korban sokkal őszintébbek a szüleiknél, de nem értenek pontosan mindent...
Szóval végül elszakadt nálam a cérna.
A helyzetet, és őket végül anyám közbelépése mentette meg. Neki valahogy mindig is különös érzéke volt ahhoz, hogy rám találjon ha bajban vagyok...
Azt hiszem ez az eset még egy ok volt arra, hogy lelkiekben tegyek még egy lépést hátra az emberektől. Ott vagyok nekik, ha szükség van rám persze. Kevés dolog van, ami akkora örömet tudna okozni, mint hogy segíthetem a körülöttem lévők túlélését, mellesleg tudom, hogy ezzel anyámnak is örömet okozok. Valahogy azonban sosem sikerül elfelejteni, hogy én különbözök tőlük, és ez sosem fog változni. Mi lehetne erre jobb emlékeztető nap mint nap, mint a saját létezésem.
|
|
 Sátán Hozzászólások száma : 322
Join date : 2014. Jul. 25.
Tartózkodási hely : Sioux Falls
| Tárgy: Re: Burce Thorne Hétf. Dec. 22, 2014 12:15 am | | | | Üdv, Bruce!
El sem tudom mondani, mennyire örül anyád, hogy itt vagy. Elolvastam a lapod és semmi kivetnivalót nem találtam benne, szóval üdvözöllek nálunk, mint teljes jogú játékos! 
Foglald le arcod és már mehetsz is riogatni az angyalokat és anyádat XD |
|
