Üdvözlünk minden kedves/kedvetlen erre tévedőt, csak hogy tiszában legyetek a mostani helyzettel: 2018-at írunk, amikor is bekövetkezett az angyalok és démonok második eljövetele a világban. De az angyalok és démonok, most szabadon élnek az emberek között, van aki felvedve magát, mások pedig rejtőzködnek. És akadnak olyanok is szép számmal, akiknek ez nem teszik. Döntsd hát el, hogy melyik kategóriába húz a lelked mélye, és csatlakozz hozzánk bátran!
Már huszadszorra nézek az órára, az idő mégis mintha megállt volna. De ez az állapot viszont tarthatatlan, a monitoron lévő betűk összefolynak a szemem előtt, a monoton zaj pedig ugyancsak elálmosít. - Lemegyek kávéért, kérsz te is? - kérdezem szűkszavú kollégám, aki most is csak nemlegesen rázza a fejét, bennem pedig megint megfogalmazódik a kérdés, ő hogy bírja nélküle. Komolyan, akarom tudni a titkát. A kávézó nincs messze, épp csak a híd túloldalán, szóval ez a kis túra még megengedett is, lévén az a folyadék, ami az automatából jön, nemes egyszerűséggel ihatatlan. A telefonom persze folyton rezeg, most is húzom a szám azon, hogy lakótársam, miféle pasit szedett már megint össze, és mint mindig... most is görcsbe rándul a gyomrom, a gyűrűsujjam pedig elnehezül, tekintetem meg a rajta lévő ékszeren ragad. - Jól döntöttem - folyton ezt motyogom magamnak, hisz tök felesleges lenne tagadnom, a szívem már valaki másé, és jó eséllyel Sioux Fallsban is ragadt. Elhatározva magam, megyek a híd korlátjához, közben levéve azt a fránya gyűrűt, amit nem sokkal utána, a folyóba hajítok. Nem is tudom, miért vártam vele eddig, most viszont a korlátnak könyökölve nézem végig, ahogy szép lassan elmerül... [You must be registered and logged in to see this image.]
Kezdőlap
